Legyen az kiskert vagy nagy gazdaság, a komposztálás kérdése mindenhol felmerül. Minél több növényünk van, annál többször gondolunk a “hulladékaik” hasznosítására. 

Mindegy hogy előre gyártott komposztálót használunk vagy saját komposztálót építünk igényeinknek megfelelően, de érdemes tudni pár dolgot, mielőtt nekiállunk.

Miért jó komposztálni?

Elsődleges szempont, hogy a legegyszerűbb módon így készíthetünk saját természetes tápanyagot a kertünk talajának javítására, fejlesztésére és növényeink tápanyag pótlására. Nem is említve azokat a konyhai hulladékokat, amiket egyszerűen a kukába dobnánk, így azokat könnyen újrahasznosíthatjuk  a kertünkben.

Bármilyen talajjal legyen is dolgunk a hozzá adott komposzt annak szerkezetét és struktúráját javítja, segítségével nő a vízmegtartóképessége, morzsalékossága.

A sötétbarna, vagy akár fekete, érett komposzt a tápanyagok széles skáláját tartalmazza, így az általunk előállított ‘házi’ trágya tökéletes kerti alkalmazásra.

Mi a komposzt?

A különböző szervesanyagokból humuszszerű anyag keletkezik ennek a természetes biológiai folyamatnak a során, mely megjelenésében sötétbarna színű és morzsalékos, földre hasonlító állagú lesz.

A komposztálódás egy hosszú folyamat, melyhez levegő, pontosabban oxigén szükséges, egy aerob folyamat, melyet nevezhetünk akár korhadásnak is.

A talajlakó állatok és baktériumok az oxigén segítségével bontják le a felhalmozott zöldhulladékot, ennek a folyamán alakul ki a komposzt állaga és minősége. Oxigén nélkül a felhalmozott zöldhulladék csak rothadásnak indulna, jóval kevésbé lesz hasznos a kertben.

Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni?

1. Fontos a hely kiválasztása. Lehetőleg félárnyékos helyet válasszunk, ahol nem áll meg a víz. Amennyiben konyhai hulladékot is komposztálunk, vegyük figyelembe, hogy rossz időben is ki kell mennünk a komposzthoz - ne rakjuk a ház oldalához, de ne is vigyük a kert végébe.
2. A komposztáló lehet gödör, lehet házi készítésű fakeret vagy akár erre a célra gyártott komposztáló láda is. Ami fontos, hogy 3 rekeszesre tervezzük,így a különböző érésű komposzt elkülöníthető.
3. Érdemes a komposzt aljára tenni ágaprítékot, gallyat, így biztos a szellőzés és a víz is lefolyhat. Fontos a réteges komposztálás, zöld anyagokra (levelek, fű, virágok, stb) barna anyagok (ágnyesedék, száraz levél, stb) kerüljenek. Így akár már fél év múlva értékes komposztot hasznosíthatunk.

Vigyázat, a komposztba nem rakható nem növényevő állattól származó ürülék, ömlesztett háztartási szemét, műanyag holmi, vagy építési törmelék!

4. Gyűjtsük a konyhai komposztálható anyagokat is egy vödörben és ürítsük rendszeresen a komposztra, takarjuk be száraz levelekkel, ágakkal, így elkerülhető a rothadás.
5. Ahogy egyre több réteg kerül a komposztra úgy fog egyre látványosabbá válni az alsóbb rétegek bomlása, így a halom zsugorodni kezd. Rétegezzük, amíg van hely a számára.
6. Ha valóban komposztot szeretnénk, akkor kezelnünk kell a felhalmozott anyagokat! Az új réteg elterítése előtt forgassuk össze az előző rétegeket egy vasvillával. Tapintásra olyannak kell lennie, mint a kifacsart szivacsnak, nedvesítsük, ha kell. Érdemes hetente egyszer átforgatni, hogy ne kezdjen rothadni.

A téli hónapok kerti tétlenségét kihasználhatjuk a már földdé érett komposzt átrostálására, így a palántázáshoz és a veteményezéshez kiváló tápanyagpótlót nyerünk. Bár először bonyolultnak tűnik a komposztálás, de a természetes folyamatokat kihasználva saját kerti és konyhai hulladékunkat újrahasznosítva növényeink sok tápanyaghoz jutnak, kertünk talaja pedig felfrissül. Mindenképpen érdemes!

Ne aggódjon, ha nincs helye, vagy ideje a komposztáláshoz, hiszen virágföldben is nevelheti növényeit. Ide kattintva megtalálja kínálatunkat!