Magasbokrú kék áfonya

Felálló szárú, tőben többszörösen elágazó cserje. Díszítő értéke is jelentős, májusban hozza fehér virágait, majd nyáron sötétzöld lombjában, ősszel piros leveleiben, télen pedig vöröses vesszőiben gyönyörködhetünk.
Öntermékeny, azonban a különböző fajták egymás mellé ültetésével nagyobb terméshozamunk lehet.

- fényigénye: napos, félárnyékos helyet kedveli

- vízigénye: közepes vízigényű, de sekélyen gyökerezik

- talajigénye: savanyú, tápanyagban gazdag, kiszáradásra nem hajlamos talaj

A termés magas C-vitamin és béta-karotin tartalma miatt látásjavítóként terjedt el a népi gyógyászatban. 

Az áfonya a legtöbb hazai talajtípuson nem marad meg, ezért ültetőgödröt kell készíteni úgy, hogy azt kibéleljük geotextíliával, majd tőzeges, érett marhatrágyás földkeverékkel töltjük fel, ezzel biztosítjuk a megfelelő kémhatást és szerkezetet a növényünk számára.

Öntözése lágy vízzel vagy esővízzel történjen. Mivel sekélyen gyökerező növény, így a talaj felső rétegét óvjuk a kiszáradástól talajtakarással, így megakadályozva a levélzet elvesztését.